Húúúúúúúúúú....... Teljesen fel vagyok töltődve. Hihetetlen élményben volt részem, megpróbálom összefoglalni.

Reggel Anyu kidobott a kikötőnél, volt még több mint 1 órám az indulásig: az idő egy részét a fókáknál töltöttem el (hol máshol? :) ).

Olyan fél 9 után pár perccel érkeztem a hajóhoz, de 9-nél előbb nem kezdődött el a beszállás. Kb. 9 után 10 perccel indult el a hajó, nagyjából 35 percig tartott, amíg eljutottunk arra a részre, ahol már a bálnákat kereste mindenki a szemével. Már-már azt hittem, hogy nehéz ügy lesz: végigtekinteni az óceánon, ezen a végtelenségen, és keresni a bálnákat...

Aztán egyszer csak megláttuk, amint az egyik bálna fújtat, még egész messzire tőlünk. Már ez elképesztő volt, élőben hallani, látni, ahogy levegőt vesz egy bálna!  Közelebb hajóztunk, ám ekkor a farka kiemlkedett a vízből, és alámerült. Olyan 5-6 perceket kellett várni, amíg újra felbukkant. 

Nem ennél a bálnánál maradtunk végig, mert a messzi távolban izgalmasabb dolgok történtek: azt lehetett látni, hogy felcsapódik a víz. Tehát ugrádoztak a bálnák!!!!

Rögtön el is indultuk abba az irányba. Hajózunk, hajózunk.... mindenki előre néz, mert ott vártuk a műsort. Aztán egyszer csak a hajó bal oldalánál, tőlünk úgy 300 méterre, két bálna ugrált ki a vízből!!! Elképesztő látvány volt, húúú. Többször kiugrottak, csak bámultuk, ahogy ezek a hatalmas lények felemelkednek, majd visszazuhannak az óceánba. Hihetetlen.

Mentünk tovább. Egyszer csak a hajótól úgy 50-80 méterre felbukkan egy bálna... aztán még egy... és még kettő!!! Négyen úszkáltak, majd merültek alá a mélybe. 

Beljebb hajóztunk... leálították a motorokat. 3-4 bálna körülöttünk úszkált. Képzeljétek el, ahogy mindenki néma csendben várakozik, majd egyszer csak meghalljuk a fújtatást, a bálna pedig kb. 3 méterre bukan fel a hajó mellett!! Ez többször is lejátszódott, mindenki rohangált körbe-körbe a hajón. Úgy dobogott a szívem, teljesen fel voltam pörögve.

Áááá.... Na töltöm is fel a képeket...