HTML

Monterey

Utazásom.

Friss topikok

2009.07.07. 18:08 JCash22

Utazás részletesebben - Július 6.

Helló mindekinek,

akkor most megosztom veletek a hosszú út jó és rossz élményeit.

Fél 9-9 fele megérkeztem Frankfurtba, hatalmas a reptér, tele boltokkal, millió emberrel. Első körben rögtön elindultam megkeresni, hogy hol is fogok felszállni majd a gépre, és útközben meg is találtam a dohányzót, aminek nagyon megörültem, főleg, hogy 5 órás várakozás várt rám. Nem volt annyira vészes ez az 5 óra, rosszabbra számítottam. Mászkáltam amennyit csak bírtam, hisz tudtam, úgyis eleget fogok ülni majd a repülőn San Francisco felé. Találtam 1 kávézót, ahol volt konnektor, így rádughattam a touch-ot, nézhettem pár részt a még otthon feltöltött sorozatból (Két pasi meg egy kicsi). Fotóztam hatalmas gépeket, elképesztő ezeket közelről látni, főleg, ahogy majd a képeken is látszik, kinéztem az ablakon, és ott parkoltak ezek a gépszörnyek, pár méterre tőlem. Egyszer azt is láttam, amint lemossák a repülő ablakát :) Másfél órával előbb odamentem a kapuhoz, egy emeletet feljebb kellett menni, gondoltam jobb, ha időben odaérek. Útlevélellenőrzés, aztán mehettem is; megtaláltam a kaput, már állt a sor. Voltak ilyen segítő emberek, az egyik elkérte a az útlevelem és a repjegyemet, gondolom azért, ha mondjuk nem stimmel valami az útlevéllel, már fel se üljön az ember a gépre. Oké volt, mondta, hogy álljak be a sorba, ami elég hosszú volt és lassan haladt; de odajött a másik, tetszett neki a pólóm, ezért átküldött egy másik kapuhoz, ahol ugyanerre a gépre adják a beszállókártyát, csak nincs sor :) Szóval hamar túlestem rajta, már csak meg kellett várni, hogy elkezdődjön a beszállás. Jó sokáig tartott, míg mindenki fekerült a gépre. Mielőtt beszálltam, a jegyellenőr pasi kérdezett valamit, amiből egy szót sem értettem, de mivel az előttem lévő is nemmel felelt, én is nemet mondtam :)

Leghátul ültem, mellettem csak 1 pasi utazott; a közelemben volt egy gyerek, aki még a felszállás előtt bömbölni kezdett, annak nem nagyon örültem :) De aztán az út alatt csak 2-3x tört el a mécses, nem volt vészes. Többet aludt, mint én, nekem csak az út végén sikerült kb. 2 órát.

A felszállás komoly volt, ahogy felbőgtek a hatalmas motorok, jó nagy sebességgel mentünk, bár olyan hatalmas különbség nincs, ha egy kisebb géppel száll fel az ember; valamivel gyorsabb, ám sokkal hangosabb.

Felszállás kipipálva, olvasgattam, jött a kaja, aztán gondoltam, alszom egy kicsit. Épp elaludtam volna, amikor hozták a nyomtatványt, amit ki kell tölteni az Amerikába való belépéshez. Fasza, akkor úgy voltam vele, ki is töltöm, legyen meg rendben. Ezután csak az volt a bökkenő, hogy nem voltam álmos, úgyhogy olvasás, filmnézés, tájbámulás, nassolás, ezzel telt az idő. Egyszer csak azt gondoltam, nem is lesz ez olyan vészes... Aztán ránéztem az órára: 2 órája repültünk, és még 9 volt hátra.... Járkáltam, álltam, ültem, fényképeztem a tájat. Grönland felett repültünk el, úgyogy láttam hatalmas jégtáblákat, a képek közé feltöltöm a jobbakat, bár ezek sajnos nem adják vissza annyira azt a szépséget, amit láttam pár jobban sikerült kivételvel. Ez volt a fantasztikus része az útnak, álmomban sem gondoltam volna, hogy valaha látni fogom ezt a vidéket.   

Az út többi részéről csak annyit, hogy túléltem; az utolsó 40 perc alatt már rettentő hisztis voltam. A jobb oldalon ültem, és morcos lettem, amikor bemondták, hogy balra gyönyörű kilátás nyílik San Franciscora és a Golden Gate hídra. No mind1, majd visszafelé hátha látom fentről.  

Leszálltunk, úgyhogy követtem a tömeget az útlevélellenőrzéshez; rendben volt minden, "rabosítottak", vagyis levették az ujjlenyoatot és lefnyképeztek. A csomagra kb. 20 percet vártam, már úgy voltam vele, hogy biztos elhagyták valahol Frankfurtban, és jól megszívtam. Szerencsére aztán kiszúrtam a sok újonnan jött bőrönd között, így megnyugodhattam és mehettem ki, ahol Anyu már várt rám. Autóba ültünk, és irány Monterey; gyönyörű volt a táj, láttam kisebb farmokat és egy NASA kutatóközpontot is :) 3 sávos pálya, hatalmas autók, köztük igazi sárga amcsi taxi, indiai sofőrrel :) 

Hazaértünk, kis pakolászás, aztán feküdtem is, persze egy jó kis mekis kaja után :)

 

5 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://lacimenniamerika.blog.hu/api/trackback/id/tr651232433

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tokyo underground 2009.07.07. 22:38:54

Írjál még még még sokat!!!
...és képeket akarunk :))

Imi+Betti

JCash22 2009.07.07. 23:12:06

Épp most töltöttem fel képeket :) Csak nem látom még hol lehet őket megtalálni itt az oldalon.

CsőrösTeve 2009.07.08. 08:17:09

Ha újra a NASA felé jártok, kérj már Muldertől és Scully-tól egy autógrammot nekem:)

-=pierre=- 2009.07.08. 11:01:54

Na, egész jól bírtad akkor. Nem tudom, én mit fogok csinálni a Frankfurt-Sydney 21 órás út alatt... Asszem hisztis k*rva lesz belőlem a végére... :-D
meglesem a képeket is

JCash22 2009.07.08. 16:35:02

Oksi, kérek majd :D

Hát Pierre, az biztos, hogy baszottul meg fogod szenvedni... Bele se akarok még gondolni, hogy nekem újra meg kell tennem ezt az utat :) Vegyél be sok altatót :)
süti beállítások módosítása